A Keszthelyi Túravitorlás Club Alapszabály

A Keszthelyi Túravitorlás Club (továbbiakban: Egyesület) olyan nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, melyet a jelen alapszabályban meghatározott cél folyamatos megvalósítására létesítettek.

I.fejezet

Az Egyesület alapadatai

Az Egyesület neve: Keszthelyi Túravitorlás Club,

Az Egyesület elnevezésének rövid formája: KTC,

Az Egyesület székhelye: 8360 Keszthely, Madách u. 4. szám alatti ingatlan,

Az Egyesület működési területe: Magyarország

Az Egyesület vízitelepének helyszíne: 8360 Keszthely, Balaton part (4080. számú tulajdoni lapon feltüntetett, 3834/1, 3833/1-3, 3795/12 helyrajzi szám alatt felvett ingatlanok szerződésben meghatározott részei

II. fejezet

Az Egyesület célja

1. Az Egyesület célja: A vitorlázás mindkét ágának, a túravitorlázásnak, és a kedvtelési célú szabadidő-vitorlázásnak szervezett formában történő folytatása, illetve azok – kiemelten a túravitorlázás – népszerűsítése.

1.1. Az Egyesület ebből a célból a további célokat tűzi ki:

– az egészséges életmód, a tisztességes sportszellem és sporterkölcs gyakorlása, népszerűsítése,

– a vitorlázás körében az öntevékenység lehetőségének biztosítása, a közösségi élet lehetőségének kibontakoztatása, továbbá a rekreáció megvalósítása,

– a vitorlázás lehetőségének biztosítása, a túravitorlázás elfogadottságának, presztízsének növelése,

– a tagok vízi járművei tárolásának megoldása, kikötő fenntartásával, illetve a parti tárolás lehetőségének biztosításával,

– együttműködés a hasonló célkitűzésű szervezetekkel, egyesületekkel (regionális és országos szinten is) és mindazokkal illetve mindazon szervezetekkel, akik/amelyek céljai között szerepel a balatoni vitorlázás lehetőségének fenntartása, illetve fejlesztése.

III. fejezet

Az Egyesület szervezete

2. Az Egyesület szervezete:

– Közgyűlés

– Elnökség

– Felügyelőbizottság

– Etikai Bizottság

2.1 Közgyűlés ülésezése, nyilvánossága és hatásköre

2.1.1. Az Egyesület döntéshozó szerve a tagok összességét alkotó közgyűlés, mely évente legalább egy alkalommal ülésezik.

2.1.2. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a Bíróság elrendeli, illetőleg a tagok legalább fele vagy a Felügyelőbizottság írásban – az ok és cél megjelölésével – indítványozza.

2.1.3. Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy
az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az a)-c) pont valamelyike esetén összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

2.1.4. A közgyűlést – annak időpontját legalább 15 naptári nappal megelőzően – írásban, vagyelektronikusan atag ismert címére küldött levélben kell összehívni.

2.1.5. A közgyűlés üléseit az elnökség hívja össze.

2.1.6. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell a jogi személy nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, az ülés napirendjét.

2.1.7. A tagok legalább negyedének írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a közgyűlés napirendjére, amennyiben azt a közgyűlés megnyitásáig indokolt közös kérelemben előterjesztik az elnökségnek.

2.1.8. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől a közgyűlés napirendjének elfogadásáig a tagok illetve az Egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés szükségességének indokolásával.

2.1.9. A Közgyűlés megnyitását, vagy a meghívóban leírt napirend elfogadását megelőzően előterjesztett napirendi pontra vonatkozó indítvány napirendre vételéről a közgyűlés dönt.

2.2. A közgyűlés nem nyilvános. Azon a tagokon kívül az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek, illetve az elnökség által meghívottak vehetnek részt.

2.3. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

az Egyesület alapszabályának megállapítása és módosítása,
az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása,
az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának, Teleprendjének megállapítása, módosítása,
az Egyesület vezető tisztségviselőinek és tisztségviselőinek megválasztása, visszahívása, felmentése, díjazásának megállapítása,
az Egyesület éves költségvetésének, munkatervének és sporttevének elfogadása,
az Egyesület vagyoni helyzetéről, éves munkatervének, sporttervének végrehajtásáról szóló jelentésének elfogadása,
a Felügyelőbizottság és az Etikai Bizottság éves jelentésének elfogadása,
az Egyesület tagja által fizetendő éves tagdíj és egyéb díjfizetés összegének meghatározása és befizetési határidejének, módjának megállapítása,
az Egyesületért végzett munka megváltása ellenértékének meghatározása,
döntés a rendes működtetési költségeket meghaladó költségek vállalásáról, illetve annak tagokra való terheléséről,
döntés a tag kizárásáról,
döntés a tag tagsági jogviszonyának felmondása ellen benyújtott fellebbezésről,
a 11.7 és a 11.11 pontokba foglalt eseteken kívül, döntés az egyesületi tagságra irányuló belépés szándékról,
olyan szerződések megkötésének jóváhagyása, melyet az egyesület saját tagjaival, vezető tisztségviselőjével, vagy ezek hozzátartozójával köt,
döntés a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, vezető tisztségviselők, tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről,
választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
végelszámoló kijelölése,
döntés azokban az ügyekben vagy kérdésekben, melyekben az elnökség – a közgyűlés napirendjére felvéve – a közgyűlés határozatát vagy véleményét kéri.

2.4. A közgyűlés határozathozatala

2.4.1 A közgyűlésen minden tagot egy-egy egymással egyenlő szavazat illet meg. A közgyűlésen a meghívottak tanácskozási joggal vehetnek részt, napirendi pontra javaslatot nem tehetnek és a szavazásban sem vehetnek részt.

2.4.2 Az alapszabály módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

2.4.3 Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

2.4.4 Azokban az ügyekben melyek tárgya nem a 2.4.2 illetve 2.4.3 pontok alá tartozó, a közgyűlés a határozatát egyszerű szótöbbségével hozza meg.

2.4.5 A közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza. Kivéve:

a) az Egyesület vezető tisztségviselői, tisztségviselői megválasztása, visszahívása és felmentése,

b) azokban az ügyekben melyek tárgyalása előtt a közgyűlés nyílt szavazással úgy döntött, hogy az arról való szavazást titkos formában kell végrehajtani.

2.4.6 A 2.4.3 pontba foglaltakon kívül a közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok több mint a fele jelen van.

2.4.7 A közgyűlésen megjelent tagok létszámából adódó határozatra képtelenség esetén, 30 naptári napon belüli időpontra, azonos napirenddel összehívott újabb közgyűlés – amennyiben a meghívóban tagok figyelmét erre a tényre, jogkövetkezményre előzetesen felhívták – az eredeti napirend tekintetében a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, kivéve 2.3 d) és 2.4.3 pontok szerinti eseteket.

2.5. A közgyűléshez kapcsolódó egyéb feladatok

2.5.1 A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell a megjelentek, különösen a szavazásra jogosult tagok számát, a tárgyalt ügyek (indítványok) összefoglalását, a határozatokat és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat.

2.5.2 A jegyzőkönyvet az elnök, vagy a helyette eljáró más vezető tisztségviselő által erre felkért személy készíti el. Azt, az elnök, vagy akadályoztatása esetén más vezető tisztségviselő írja alá és a közgyűlésen erre megválasztott két tag hitelesíti.

2.6. Írásban történő szavazás

2.6.1 Minden olyan kérdésben, mely nem kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik, a tagok – a közgyűlés összehívása nélkül – írásban szavazhatnak.

2.6.2 Az írásbeli szavazásra az elnökség határozata alapján kerülhet sor.

2.6.3 A szavazás postai úton zárt borítékban küldött szavazólapon, illetve annak kitöltésével történik. A szavazólapot a tagnak a szavazat leadására kitűzött határidő előtt legalább 15 nappal korábban el kell küldeni. A szavazólapot a szavazó tagnak alá kell írnia. Az a kitöltött szavazólap, mely nem tartalmazza a szavazó aláírását vagy a szavazó akaratnyilvánítása egyértelműen nem meghatározható, érvénytelen.

2.6.4 A szavazólap tagokhoz történő postai kézbesítésének költsége az Egyesületet, a kitöltött szavazólap Egyesülethez való visszajuttatásának költsége a tagot terheli.

2.6.5 Írásbeli szavazás esetén is minden tagot egy-egy egymással egyenlő szavazat illet meg.

2.6.6 Érvénytelen az írásbeli szavazás, ha a tagok több mint a fele nem, vagy érvénytelenül szavazott.

2.6.7 Érvényes szavazás esetén a visszaküldött érvényes szavazólapok szavazat szerinti értékelését az elnökség végzi. Az értékelésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

2.6.8 A határozat az érvényes szavazólapok több mint a fele által támogatott szavazatnak kell, hogy megfeleljen.

3. Az Egyesület vezető tisztségviselői és tisztségviselői

3.1. Az Egyesület vezető tisztségviselői: az elnökség elnöke és tagjai.

3.2. Az Egyesület tisztségviselői: felügyelőbizottság elnöke és tagjai, továbbá az etikai bizottság elnöke és tagjai.

3.3. A vezető tisztségviselőket és a tisztségviselőket a közgyűlés titkos szavazással választja négy év időtartamra.

3.4. Nem lehet vezető tisztségviselő vagy tisztségviselő:

– aki nem tagja az Egyesületnek,

– akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett

– akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,

– aki az Egyesület, a tag vagyonába vagy birtokába tartozó tárgyban szándékosan kárt okozott, a károkozástól számított öt évig,

– aki az Egyesület alapszabályával vagy más szabályaival, rendjével, a közgyűlés határozatával közösségellenes módon szembeszegült és ezt az elnökség határozatban, megállapította, a határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig.

3.5. Az Egyesület elnökségének tagja és elnöke nem választható meg egyidejűleg a felügyelőbizottság vagy az etikai bizottság tagjává, elnökévé.

3.6. A vezető tisztségviselők, tisztségviselők, az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelességeik megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek.

Nem terheli a felelősség azt a vezető tisztségviselőt, tisztségviselőt, aki a kárt okozó határozat ellen szavazott vagy az ilyen intézkedés ellen tiltakozott és tiltakozását a felügyelőbizottságnak haladéktalanul bejelentette.

3.7. Megszűnik a vezető tisztségviselő, tisztségviselő megbízatása:

– a megbízatás időtartamának lejártával,

– lemondásával,

– közgyűlés általi visszahívásával, felmentésével

– tagsági viszonyának megszűnésével.

3.8. Az Egyesület vezető tisztségviselői, tisztségviselői választása

3.8.1. Az alapszabály szerinti négy éves választási ciklus lejárta előtt legalább hat hónappal az etikai bizottság feladata az Egyesület legalább három tagjából álló jelölő és a választást lebonyolító bizottság megválasztásának megszervezése.

3.8.2. A jelölő és választási bizottság tagjai nem választhatók vezető tisztségviselőnek, tisztségviselőnek.

3.8.3. A jelölő és választási bizottság ügyrendjét, munka és döntési módszerét, a választás rendjét saját maga állapítja meg, abban csak a közgyűlés utasíthatja.

3.8.4. A jelölő és választási bizottság és tevékenysége, az eredményes választást követő napon külön intézkedés nélkül megszűnik.

4. Elnökség

4.1. Az elnökség öt tagból áll, melynek feladata az Egyesület ügyvezetésének ellátása. Az elnökség két közgyűlés közötti időszakban az Egyesület operatív irányító szerve. Tevékenységéért a közgyűlésnek felelős.

4.2. Az elnökség elnökét és további tagjait a közgyűlés választja meg négy évre. Az elnökség elnökévé és további tagjává csak az Egyesület tagja választható meg, akik feladatukat személyesen kötelesek ellátni.

4.3. Az elnökség elnöke, az Egyesület elnöke.

4.4. Az elnökség elnöke és tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek választással történő elnyerése, valamint a megválasztott által történő elfogadásával jön létre.

4.5. A vezető tisztségviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi, illetve kizáró szabályok a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:22 pontja szerintiek.

4.6. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységéről vagyoni, pénzügyi helyzetéről, gazdálkodásáról, az éves munkaterv és a sportterv végrehajtásáról beszámolni.

4.7. Az elnök az elnökség tagjai közül kijelöli az Egyesület titkárát, gazdasági vezetőjét, a sportfelelőst és a telepfelelőst. Tevékenységük feladatmegosztását a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell rögzíteni. Az elnök a kijelölés megváltoztatására jogosult.

Az Egyesület ügyvezetése:

4.8. Az elnökség, a jogszabályoknak, a közgyűlés határozatainak megfelelően irányítja az Egyesület tevékenységét.

4.9. Az elnökség dönt minden olyan ügyben, melynek eldöntése nem tartozik a közgyűlés, vagy az Egyesület más szervének hatáskörébe.

4.10. Az elnökség feladatkörébe tartozik különösen:

a) az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala,

b) a beszámolók, munka és sporttervek előkészítése, és azok közgyűlés elé terjesztése,

c) az éves költségvetés elkészítése, és annak a közgyűlés elé terjesztése,

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,

e) az Egyesület jogszabály és alapszabály szerinti működésének biztosítása, a tisztségviselők megválasztásának előkészítése,

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése,

g) az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása,

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre,

i) a tagság nyilvántartása,

j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek a vezetése,

k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,

l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata, és annak bekövetkezte esetén a Polgári Törvénykönyvben előírt intézkedések megtétele, és

m) a 11.4 pontja szerinti felmondási jog gyakorlása,

n) a 11.7 pont alatti esetben a tag felvételéről való döntés.

5. Felügyelőbizottság

5.1. A közgyűlés négy év időtartamra háromtagú felügyelőbizottságot és a bizottság tagjai közül elnököt választ.

5.2. A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály, az egyesület szabályai, határozatai végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

5.2.1. A felügyelőbizottság ellátja a tagok érdekeinek a képviseletét és ennek érdekében az Egyesület egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést, végez.

5.2.2 A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek a cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

A felügyelőbizottság működése:

5.2.3. A felügyelőbizottság jogosult

– az Egyesület szervének működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni,

– az elnökség figyelmét felhívni, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy az Egyesület más belső szabályzatának megfelelően járjon el,

– indítványozhatja az elnökség egészének vagy egyes tagjainak felmentését, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását,

– összehívhatja a közgyűlést, ha az elnökség nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének

– az elnökség beszámolója alapján véleményt nyilvánítani az Egyesület gazdálkodásáról és a közgyűlés elé terjesztett más jelentésekről, beszámolókról,

– javaslatot tehet a közgyűlésnek a tisztségviselők díjazásának megállapítására.

5.2.4. A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévő tagjainak a szótöbbségével hozza.

5.2.5. A felügyelőbizottság tevékenységéről évente legalább egyszer a közgyűlésnek beszámol.

5.3. Az Egyesület más szervei kötelesek napirendre tűzni, és érdemben tárgyalni a felügyelőbizottság indítványait, javaslatait.

5.4. A felügyelőbizottság elnöke – vagy az elnöke által megbízott tagja – az elnökség ülésén és az Egyesület bármely más testületének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

5.5. A felügyelőbizottság jogosult az Egyesület irataiba betekinteni, a tisztségviselőktől, tagoktól, felvilágosítást kérni.

6. Etikai bizottság

6.1. A közgyűlés négy év időtartamra háromtagú etikai bizottságot és a bizottság tagjai közül elnököt választ.

6.2. Az etikai bizottság az Egyesületen belüli jogsértések, normasértések, érdeksérelmek ügyében és a tagsági jogvitákban egyeztetést végez, és dönt mindazokban a kérdésekben, melyeket jogszabály, alapszabály vagy a szervezeti és működési szabályzatnem utal más szerv hatáskörébe.

6.3. Az etikai bizottság feladatai teljesítése során jogosult az Egyesület, továbbá az ügyben érintett tag(ok), üggyel kapcsolatos irataiba betekinteni, a vezető tisztségviselőktől, tisztségviselőktől, tagoktólfelvilágosítást kérni.

6.4. Az etikai bizottság jogosult jogellenesség vagy az Egyesület alapszabályába vagy más belső szabályába, közgyűlési határozatba ütköző magatartás vagy mulasztás esetén a elnökség részére javaslatot előterjeszteni, szankciók alkalmazására.

6.5. A tagsági viszony kizárással, vagy felmondással való megszüntetése tárgyú ügyekben az etikai bizottságnak véleményezési kötelezettsége van, melyet a lehető legrövidebb idő alatt köteles teljesíteni.

6.6. Az etikai bizottság feladata a vezető tisztségviselők, tisztségviselők választásához kapcsolódó jelölő és választási bizottság tagjai megválasztásának előkészítése,lebonyolítása.

IV. fejezet

Az Egyesületi tagsági viszony

7. Tagsági viszony létrejötte:

Az Egyesület tagja lehet minden természetes személy, továbbá jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei, akik/amelyek az Egyesület alapszabályát és egyéb belső szabályzatait magukra nézve kötelezően elismerik, és tagfelvétel iránti kérelmüket legalább két tag, írásban indokolt módon, támogatja. Az Egyesület tagjává lehet válni az Alapszabály 11.6. pontjában foglaltak szerint is.

7.1. A tagfelvétel iránti kérelmét a kérelmezőnek az egyesület elnökségéhez címezve kell írásban benyújtani. A benyújtott kérelmek alapján tagfelvételrőla közgyűlés évente legalább egy alkalommal dönt. A döntésről a belépni kívánó személyt az elnök, írásban értesíti. A közgyűlés felvételt elutasító határozatát indokolni nem kell.

7.2. A felvételi kérelmet elutasító döntés ellen a tagságot kérelmező a közgyűléshez címzett, de az elnökséghez benyújtott kérelemmel fordulhat. Ilyen kérelmek tárgyában az etikai bizottság véleményezését követően a következő közgyűlés dönt.

7.3. A tagsági viszony a tagfelvételről szóló határozat meghozatalának időpontjában jön létre.

7.4. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik. A tag, tagsági jogait kizárólag személyesen gyakorolhatja, kötelezettségeit személyesen köteles teljesíteni.

7.5. A tagsági jogok forgalomképtelenek.

7.6. A tagsági jogok nem örökölhetőek, azonban a természetes személy tag örököse a 11.6 pontban foglaltak szerint kérheti, hogy az elhunyt tag helyett az Egyesület vegye fel tagnak.

8. A tag alapvető joga, hogy az Egyesület tevékenységében részt vegyen. Ennek során különösen:

– az Egyesület közgyűlésén részt vehet, szavazati jogát gyakorolhatja, a közgyűlés rendjének megfelelőenfelszólalhat, kérdéseket, indítványokat, javaslatokat és észrevételeket tehet,

– az Egyesület szerveibe választhat, illetőleg választható,

– igénybe veheti az Egyesület által lehetővé tett juttatásokat, kedvezményeket, a Szervezeti és Működési Szabályzatban és a Teleprendben meghatározott módon.

– kérdéseket tehet fel, javaslatokat terjeszthet elő az Egyesület vezető tisztségviselőinek, tisztségviselőinek,

– kérheti, hogy az általa előterjesztettekre az elnökség a felügyelőbizottság vagy az etikai bizottság írásban válaszoljon,

– szavazzon a közgyűlésen, illetve vezető tisztségviselői, tisztségviselői megválasztása esetén az Egyesület szerveiben. Szavazzon, nyilvánítson véleményt írásban a 2.6 pont szerinti esetben.

9. A tag vitorlás kishajóját a vonatkozó jogszabályok, a közgyűlés által meghatározott feltételek, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Teleprend előírásai, és az elnökség döntéseibetartásával az Egyesület kikötőjében elhelyezheti és tárolhatja.

10. A tag alapvető kötelessége, hogy

– vegyen részt aktívan az Egyesület, valamint megválasztása esetén szerveinek tevékenységében,

– az Egyesület vagyonát gondosan kezelje, védje,

– tartsa be az Egyesület alapszabályát és egyéb belső szabályait, szabályzatait, a közgyűlés határozatait,

– a közösségért végzett munkában vegyen részt, illetve ha ebben nem vesz részt, a közgyűlés által meghatározott térítést határidőre fizesse meg,

– teljesítse határidőre a tagdíj és egyéb egyesületi díjfizetési kötelezettségeit,

– ne folytasson az egyesületi célokkal ellentétes tevékenységet, propagandát,

– az Egyesület céljában foglaltak szerint aktívan vitorlázzon.

11. A tagsági viszony megszűnése

11.1. A tagsági viszony megszűnik:

– ha a tag az Egyesületből kilép,

– ha a tagot az Egyesületből kizárják,

– a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,

– a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával,

11.2. A tag tagsági viszonyát az Egyesület elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti (kilép).

11.3. Az Egyesület közgyűlése kizárhatja a tagot, ha az, az Egyesület alapszabályát, szabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

11.3.1 A kizárási eljárást bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezheti az elnökséghez benyújtott írásbeli kérelmével.

11.3.2. Az elnökséghez érkezett kizárási eljárásra vonatkozó kérelmet illetve az abban foglalt okot, indokot az elnökségség köteles az etikai bizottság véleményének kikérése mellett haladéktalanul kivizsgálni, és a kérelmezőt (képviselőjét) és aki ellen a kizárási eljárást kezdeményezték meghallgatni, szükség esetén őket egymással szembesíteni. A kizárási eljárás kezdeményezésben foglaltakról az elnökség köteles írásba foglalt véleményt kialakítani, melyet az üggyel foglalkozó közgyűlés elé önálló napirendi pontként előterjeszt.

11.3.3. Az elnökség a kizárási indítvány kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül e tárgyban való döntésre köteles összehívni a közgyűlést. Erreaz elnökség köteles írásban meghívni az ügyben érintett személyeket. Ott számukra lehetőséget kell adni arra, hogy álláspontjukat ismertessék, védekezésére irányuló tényeket, bizonyítékokat előadhassák. Nem utasítható el, a szakértői vélemény beszerzésére irányuló indítvány.

11.3.4. A közgyűlésen a kizárási indítvány alapján indokolással ellátott határozatot kell hozni, melyet a kizárt taggal írásban is közölni kell. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket, bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást, vagy ettől eltérő döntés esetén azt, hogy milyen indokok miatt nem hozott a közgyűlés a tag kizárásról döntést. A közgyűlés kizárásról szóló döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.

11.4. Az Egyesület nevében az elnökség a tag tagsági viszonyát felmondással megszüntetheti, amennyiben az a tagdíj vagy egyéb díjfizetési kötelezettségének a közgyűlés által meghatározott határidejéig és mértékéig nem tesz eleget, és tartozásának megfizetésére – a fizetési határidő lejárta előtt benyújtott írásbeli kérelmében foglaltak mérlegelésével – részére más befizetési határidőt az elnökség nem engedélyezett.

11.4.1. Felmondással szüntethető meg az olyan tag tagsági viszonya, aki az Egyesület kikötőhasználatra, hajóelhelyezésre vonatkozó szabályát vagy a hajózásra, kikötőhasználatra vonatkozó jogszabályt az Egyesület kikötőjében súlyosan megsérti, és azt erre vonatkozó felhívás esetén sem hagyja abba, illetve nem állítja vissza a szabálynak megfelelő állapotot.

11.4.2. A felmondás ügyében hozott határozathozatalt megelőzően az Egyesület elnöke tértivevényes postai levélben értesíti a tagot a megállapított kötelezettségszegéséről, és írásban felszólítja arra, hogy tagi kötelezettségét a levele kézhezvételétől számított 8 naptári napon teljesítse, illetve a normasértő állapotot szüntesse meg.

A fizetési felszólításnak tartalmazni kell azt, hogy fizetési késedelem miatt a tag tartozását az ekkor hatályos jegybanki alapkamat megfizetésének kötelezettsége is terheli, továbbá azt a tájékoztatást, hogy amennyiben a tag a tartozását kamatával együtt a levélben meghatározott határidőig nem fizeti meg, az az alapszabály 11.1 pontja szerint a tagsági viszony felmondással való megszűnését eredményezi.

11.4.3. A tagsági viszony 11.4 pontra alapított felmondással való megszűnése ügyében az elnökség indokolt határozatban dönt, melyet az elnök kiadmányoz.

A határozatnak tartalmaznia kell a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást is.

11.4.4. Az elnökség felmondás ügyben hozott határozata ellen – annak kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül – a határozatban megnevezett, fellebbezést nyújthat be a közgyűléshez. A fellebbezést a közgyűléshez kell címezni, de az elnökség részére kell benyújtani. A fellebbezés alapján az etikai bizottság véleményét az elnökség köteles kikérni, és arról, az ügyben döntő közgyűlést tájékoztatni.

11.4.5. Az elnökség a fellebbezés kézhezvételét követő 30 naptári napon belül köteles gondoskodni a közgyűlés összehívása iránt.

11.4.6. A közgyűlés az elnökség 11.4. pontra alapított felmondása ügyében hozott határozatában foglaltaktól eltérő döntést csak akkor hozhat, ha az ügyben érintett tag hitelt érdemlően (pl.: postai feladóvevénnyel, bevételi pénztárbizonylattal, banki igazolással vagy az egyesület pénzkezelésével foglalkozó személy által kiállított átvételi elismervénnyel) igazolja, hogy tag vagy egyéb díjfizetési kötelezettségének az előírt határidőben eleget tett, vagy kötelezettségszegése az Egyesületnek felróható okból valósult meg.

11.4.7. A tag tagsági viszonya a felmondásról szóló határozat meghozatalának napján szűnik meg, amennyiben a tag nem él a 11.4.4. pont szerinti fellebbezés jogával.

11.5. A tagsági viszony megszűnése esetén, a taggal (örökösével) az Egyesületnek el kell számolni. A nem a tag halála okából megszűnt tagsághoz kapcsolódó kötelezettség, hogy a tag az Egyesület vízitelepén elhelyezett vagyontárgyait a tagsági viszony megszűnésének időpontjáig el kell, hogy szállítsa.

11.5.1 A tagdíj és az egyszeri belépési/regisztrációs díj az Egyesülettől vissza nem követelhető, még a tagsági jogviszony megszűnése esetén sem.

11.6. Az Egyesület természetes személy tagjának elhalálozása esetén, a halál időpontját követő hat hónapon belül tagként történő felvételét kérheti az Egyesületnél jelentkező örököse. A kérelmet írásba foglalva az elnökséghez kell benyújtani. Ezen a jogcímen tagfelvétel iránti kérelmet az örökösök közül csak egy jogosult benyújtani. A jelentkező örökösnek közokirattal, vagy több örökös esetén, az örököstársakkal kötött teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt megállapodással kell igazolnia, hogy ő jogosult a tagsági viszony folytatásának elismerését kérni.

11.7. A 11.6 pont alatt szabályozott felvétel ügyében az elnökség a kérelem előterjesztésétől számított 30 naptári napon belül dönt. Nem lehet annak az örökösnek a felvételét megtagadni, aki az alapszabály 7. pontja szerinti feltételeknek megfelel.

11.8. A 11.6. pont alatt szabályozott felvétel esetén a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozó örököst a tagfelvétel, és amennyiben az örökhagyó hajóhely-birtokkal rendelkezett, a hajóhely-birtokhoz jutás egyszeri költségei nem terhelik. A taggá történő felvételét követő időponttól köteles az ezen kívül eső tagi kötelezettségeket teljesíteni.

11.9. A 11.6. pont alatt szabályozott felvétel esetén a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozónak nem minősülő örökös esetében a tagfelvétel illetve a hajóhely-birtokhoz jutás egyszeri költségei 50%-át köteles a tag az Egyesületnek megfizetni.Taggá történt felvételét követő időponttól köteles az ezen kívül eső tagi kötelezettségeket teljesíteni.

11.10. Az Egyesület természetes személy tagjának elhalálozása esetén az örökös által benyújtott tagfelvételi kérelem elbírálásának időpontjáig, az elhalt tag jogán semmilyen tagi jogosultság nem gyakorolható. Az elhalt tag tulajdonát képező, Egyesület területén tárolt, elhelyezett vagyontárgyai a tag halálának időpontját követő 7 hónapig tarthatók – az elhalt tag iránti méltányosság címén – térítésmentesen az Egyesület telepén.

11.11 Az Egyesület természetes személy tagja, életkora, egészségi állapota, megváltozott élethelyzete vagy egyéb méltányolható ok miatt a Közgyűléshez címzett írásbeli nyilatkozatával egy (ideértve az örökbefogadott, mostoha- és neveltet is) gyermekének teljes körű jogutódlással átadhatja egyesületi tagságát (tag személyében bekövetkező változás). A Közgyűlés ennek tudomásulvétele ellen akkor emelhet kifogást, ha a taggá válás jogszabályba ütköző vagy a jogutód nem tesz olyan nyilatkozatot melyben az Egyesület Alapszabályát és egyéb belső szabályzatait betartja.

V. fejezet

Az Egyesület gazdálkodás

12. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

12.1. Az Egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, valamint természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek felajánlásából képződik.

12.2 Az Egyesület vagyonát a céljának megfelelően használhatja, azt nem oszthatja fel a tagok között.

13. Az Egyesület célja megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. A tagok részére nyereséget nem juttathat.

14. Amennyiben az Egyesület természetes vagy jogi személlyel, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel megbízási, vállalkozási jogviszonyt kíván létesíteni, a jogügylet ajánlatát az elnökség köteles más hasonló ajánlatokkal összevetni. Törekednie kell arra, hogy az Egyesület számára legkedvezőbb kondíciókat biztosító szerződést kösse meg. Az elnökség az ilyen jogviszonyok létesítéséről, feltételeiről, illetve ezek megszűnéséről a felügyelőbizottságot haladéktalanul, a közgyűlést pedig következő ülésén tájékoztatni köteles.

15. A nem egyesületi tag az Egyesület kikötőjét az elnökség által évente előre meghatározott feltételek és a Közgyűlés által meghatározott díjfizetés teljesítése esetén veheti igénybe.

VI. fejezet

Az Egyesület megszűnése

16. Az Egyesület megszűnésével kapcsolatos hatályos rendelkezéseket a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény 3:48§-a, valamint a 3:83-85§-ai tartalmazzák.

VII. fejezet

Használati jog

17. Az Egyesület a Keszthelyi Önkormányzat tulajdonát képező 4080. számú tulajdoni lapon feltüntetett, 3834/1, 3833/1-3, 3795/12 helyrajzi szám alatt felvett ingatlanok szerződésben meghatározott részeit birtokolja. A birtoka bérleti jogviszonyon alapul.

VIII. fejezet

Záró rendelkezés

18. A jelen Alapszabályban nem szabályozott egyéb kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.), a közgyűlés határozatai és egyéb hatályos vonatkozó jogszabályok az irányadóak.

19. Ez az Alapszabály a 2003. április 27-én hatályba lépett norma, 2015. június 7., 2015. augusztus 15., 2018. november 11. és 2019. november 30. napokon elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét tartalmazza, mely 2020. január 01. napjától hatályos.

A Cnytv. 38.§ (2) bekezdésébe foglaltak alapján igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.

Keszthely, 2019. november 30.

Gárdos Péter KTC elnök